1.      főn         è Alpok északi oldala

2.      bóra       è dalmát tengerpart

3.      nemere   è Erdély

4.      kossava  è Al-Duna

5.      misztrál  è Franciaország

6.      sirokkó   èAdria

7.      burán     è Belső-Ázsia

8.      blizzard   è Észak-Amerika

9.      hurrikán  è Észak-Atlanti-óceán

10. tájfun     è Nyugat- Indiai-szigetek

11. tornádó   è Szudán, Nyugat-Afrika

 

Természetesen ezek csak a leggyakoribb típusok, majd gyűjtök még és érdekességként megosztom veletek.

Mindezek után nézzük ezek néhány jellemző tulajdonságát. (a hurrikánról és a tornádóról külön posztban írok).

A főnt száraz és meleg bukószélként jellemezhetjük.  Magashegységek környezetében alakul ki, amelynek az egyik (luv) oldalán az érkező levegő felfelé kényszerül, lehűl és nedvességtartalmát a hegy ezen oldalán adja ki. A levegő a gerincen átbukva, immáron kiszáradva a másik (lee) oldalon leáramlik, felmelegszik és ezáltal relatív nedvessége lecsökken. Jelenlétére a hegységgel párhuzamosan kialakuló lecsiszolt felhőformák (pl. lencse formájú felhők, latinul lenticularisok) utalhatnak. Európában a legismertebb példája az Alpokban figyelhető meg.  A főnös hatás nálunk az Alpokalján figyelhető meg, nyugatias, délnyugatias szél esetén.

A bóra legtöbbször a téli évszakban fújó száraz hideg szél, időnként rendkívül erős rohamokkal. Erőssége és gyakorisága a hóval takart hegyvidék és az Adriai-tenger meleg medencéje közötti hőmérsékletkülönbség miatt jön létre.  Amikor az Adria DK-i részén alacsony légnyomás van, vagy Közép-Európában a légnyomás erősen emelkedik, akkor az Adria keleti partján kialakul a bóra. Fiume, Zengg és Trieszt környéke a leginkább bórának kitett terület. Előjelei: a magas hegyek csúcsain kialakuló felhősapkák, valamint az északkeleti láthatáron a tenger felülete csipkéződik. A dalmát partoknál a legerősebb széllökések elérték a 216 km/h-s sebességet. (2004. november 15.)

A nemere Székelyföld keleti részén, a Keleti-Kárpátokban, Gyergyói-medencében és a Csíki-medencében uralkodó száraz hegy-völgyi szél.

Nevét a Nemere-hegységről kapta, mivel a hegy felől fúj. Erős, viharos, jeges szél, amely akár hetekig is eltarthat.

A kossava Románia déli területén és az Al-Duna mentén alakul ki. Igen heves, tartós és száraz szél. Az egész Temesközön közel ősszel érezhető. De tavasszal is erős és gyakori. Leghevesebb az Al-Duna-szoros felső területén.

A misztrál tipikus nyári adriai szél, északnyugati irányú és egyike azoknak a szeleknek, amelyek a szép és stabil időjárásra jellemzőek. A reggeli csend után szinte szabályszerűen dél körül kezdődik el az áramlása, amely kissé erősödve egészen naplementéig tart.  Leggyakrabban a zadari és korculai öbölben fúj.

A sirokkó a Földközi-tengerről induló kelet-délkeleti irányból fújó meleg páradús szél. Októbertől január végéig igen erős esőzést okozhat.  Gyakran több napig is eltarthat. Megesik az is, hogy a szél Afrika irányából vöröses-barnás homokszemeket fúj.

A burán a neve minden heves szélnek a belső ázsiai sztyeppéken, a Turáni-alföldön és a szibériai tundrákon. Vannak téli és nyári buránok. Évente átlagosan 10-12-re lehet számítani és többségükben csak néhány óráig tartanak. A nyáriak nagyon forróak és annyi port emelnek fel, hogy elsötétítik az eget. A por még a legjobban zárt lakásokba is behatol. A téli burán valójában igen heves hóvihar, melyben alig lehet látni, és a szabadban megmaradni. Különösen akkor veszedelmes amikor nagy hidegben,  akár   

-30 °C-ban indul el. Az állatok ilyenkor rémülten rohannak a szélviharral együtt akár 100 km-t is, míg kimerülten összerogynak és megfagynak.

A blizzard elnevezés Észak-Amerikában született. A viharos erejű, hideg északnyugati szelet hívják így. A talajról is felkapja a friss havat, ami által heves hóviharokat képes előidézni. Csak télen jelentkezik, és igen alacsony hőmérsékletű levegőt zúdít az atlanti partvidékre.

 

Források: www.eumet.hu

             www.wikipedia.hu

             mek.niif.hu

             www.adriaitenger.hu